"Hagyjátok, hadd jöjjenek hozzám a gyermekek"



A Fehér Hadsereg

A gyermekek fogják megmenteni a világot

„Pió atyával, a nagy lélekmentővel beszélgetve döbbentem rá, hogy a gyermekek imája oly hatalom, mely irgalomra indítja Isten Szívét”, mondja Andreas D'Ascanio atya a „fehér hadsereg” megalapítója. Pió atya szerint ötmillió imádkozó gyermek elő tudná készíteni Szűz Mária Szeplőtelen Szívének győzelmét.

Andreas atya nem értett a gyermekek nyelvén és el sem tudta képzelni, hol és miként lehet ennyi gyermeket összegyűjteni. De hitt a Szűzanya fatimai üzenetének és hitt Pió atyának.

A Szentírást olvasva fontos dologra döbbent rá: Isten mindig komolyan számított a gyermekekre. „Hagyjátok, hadd jöjjenek hozzám a gyermekek és ne tartsátok vissza őket, mert ilyeneké az Isten országa” (Márk 10,14)!

Istennek igen nagy bizalma volt egy gyereklányban, a kis názáreti Máriában, akinek igenjétől sok függött.

Andreas atya Jézushoz és Szűz Máriához akarja vezetni a gyermekeket. Példaképül állítja eléjük a fatimai kis pásztorokat. Megtanítja őket a rózsafüzér imádkozására

Mesél nekik a jó Istenről, a Szent Szűzről, az angyalokról. A Szűzanya Fatimában elhangzott szavaival felteszi nekik is a kérdést: „Szívesen oda ajándékoznátok−e magatokat Istennek a bűnösök megtéréséért és a világ békéjéért? Akartok−e ezért áldozatot hozni?”

A gyerekek nyitottak Isten számára, Isten kegyelmére. Nem kell sokat magyarázni nekik, mit jelentenek ezek a fogalmak. Először együtt, a közösségben mondják ki igenjüket, azután egyénileg is meghozzák döntésüket. Andreas atya megkérte őket, ha készek erre az áldozatra, hozzanak egy szál virágot a Szűzanya szobrához e szavakkal: Édesanyám, én neked ajándékozom magam! Szinte minden gyermek kész volt ezt megtenni. Egy hároméves kislány még kishúga nevében is hozott virágot.

A találkozó után egy kilencéves kisfiú hosszan várt Andreas atyára, hogy megmondhassa: „Teljes szívemből kimondtam igenemet, és most izgatottan várom, mi történik.” Egy másik gyerek kutyája elvesztése miatt érzett fájdalmát ajánlotta föl, az a kutya sokat jelentett számára.

Andreas atya fontosnak tartja a gyermekek korai szentáldozását és a szentségimádást. (Magyarországon általában harmadik osztályos korukban lesznek elsőáldozók a gyermekek, de sok az olyan kisebb testvér, aki családjával és testvéreivel együtt szeretne áldozni. Amíg nem válik lehetővé a kisebb gyermekek áldozása, meg lehet tanítani őket a lelki áldozásra és a tökéletes bánat fölindítására.) A kisgyermekek lelke olyan tiszta, hogy Isten kegyelme még igen nagy hatást érhet el náluk. „Imádkozni kezdtem egyik iskolában a gyermekekkel. Csodát éltem át. Térdelve imádkozták a rózsafüzért, nemcsak velem, hanem utána családjukban is. Először azt hittem, ez csak egyszeri eset, ez csak kivétel lehet. De nem így volt. Más iskolákban is ez történt. Így értettem meg, hogy a gyermekekben jelen van az Isten. »Legyetek olyanok, mint a gyermekek, különben nem juttok be a mennyek országába!« A gyermek fogékony a szeretetre. Megérzi. Elegendő egy szikra és közvetlen kapcsolatba kerül Istennel. Pió atya mondta: »Hozzatok létre kis imafészkeket a gyermekek számára!« Ez természetesen attól függ, hogyan segítik ebben őket a felnőttek. A családi háttér nagyon fontos. Isten elfogadja és nem feledi a gyermekek igenjét. Ha a gyermek később mégis elfordul Tőle, lesz gondja rá, hogy emlékezetébe idézze.”

D`Ascanio atya felhívja a szülők figyelmét a rossz könyvek, filmek, játékok ártalmas voltára. Sok játék nem más, mint torzkép. Hatalmas izmok, támadó testhelyzet és bestiális arc. Ugyanezek a figurák jelennek meg a TV képernyőjén is. És a gyermek nem tudja kivonni magát hatásuk alól.

*

„A gyermek lelkét − vagyis szívének rejtett zugát − veszik célba, azt támadják és bántalmazzák. Az ember törékenységének és lelki sebezhetőségének legérzékenyebb korában levő gyermeket, serdülőt és ifjút. Abban a korban, amikor belső azonosságát keresi. Abban a korban, amikor még nincs felvértezve és képtelen megvédeni magát.

A felnőtteknek nincs fogalmuk arról, hogy hányféleképpen éri szüntelen támadás a gyermekeket és a fiatalokat. Nemcsak alattomos és erőszakos módon, hanem tervszerűen és kiszámítottan is.

Egyetlen komoly életformát sem ajánlanak a fiataloknak, nincs semmilyen alapvető nevelés, ami megerősítené akaratukat, gyakoroltatná velük az önfegyelmet − azt a fegyelmet, ami erőfeszítésre késztetné őket, ami megnyitná őket a tisztaságra, elvégeztetné velük a szeretet tanulóéveit, beavatná őket a másik emberrel való tiszteletteljes érintkezés formáiba... Ezerféle módon akadályozzák, hogy a fiatalok eljussanak a személyes találkozásra Istennel, aki megadná nekik az életben való kitartást, hogy tiszták, igazak és tisztességesek maradjanak. A videofilmek biztosabban szétrombolják a családokat, mint a házra zuhanó szikla. A házat újból fel lehet építeni, de a családot? És Istennek Szent Anyja siratja őket!” (Daniel−Ange)

*

Andreas D'Ascanio atya kapucinus szerzetes. 1974−ben alapította meg a „fehér hadsereget”. Már sok európai, afrikai és amerikai országba eljutott gyermekeket toborozva, de „csak” 300.000 gyermeket tudott összegyűjteni. Vajon hol találja meg a további 4,7 millió gyermeket? Dél−Amerikába helyezte reményét. Ott igen sok a gyermek és szüleik szeretik a Szűzanyát. Megígérték, hogy megtanítják imádkozni a gyermekeket. Hetente egyszer találkoznak szentségimádáson és együtt imádkozzák velük a rózsafüzért. Fontos korán kezdeni, amikor lelkük tiszta és fogékony.

*

„A gyermekek sokszor olyan közel élnek Isten misztériumához, amit nem is feltételezünk róluk. Ők még be tudják fogadni azt, amit mi már képtelenek vagyunk megérteni. Ne fojtsátok el a szentség hajtásait, ami a keresztség által került a kicsinyek szívébe! Ne tapossátok el virágjukban a karizmákat! Ne intézzük el őket egyetlen legyintéssel − egynyári virágok, majd még beszélünk róluk! − Kicsi virágok, de Isten arra jelölte ki őket, hogy kivirágozzanak a szeretet évszakára, az örök tavaszra. Az is előfordul, hogy rálépünk a gyenge hajtásokra, eltapossuk a bimbókat. A hattyúra rácsodálkozó kisfiú esete ez, akit édesanyja türelmetlenül kiszakít ámulatából: »Ne ezzel töltsd az időt!« Vannak Brúnók, Klárák, akik nem lesznek szentté, mert ötéves korukban elfojtottuk szemlélődő képességüket. Sohasem élvezheti Isten annak örömét, hogy dicsőítsék és szeressék Őt ezek a gyermekek, akiknek szeretetére és dicsőítésére várt.

Ki védi meg Isten jogait? Ki leplezi le az Isten méltósága ellen elkövetett merényleteket? Ki küzd az Ő igazságáért, az irgalmasságért? ” (Daniel−Ange: Az ezredforduló szentjei. Két Szív Kiadó, 1998.)

*

„Ó anyák, tegyetek meg mindent, hogy gyermekeitek szívesen imádkozzanak és Isten gyönyörűségét leli majd bennetek! Biztosak lehettek abban, hogy az angyalok együtt imádkoznak gyermekeitekkel. Több gyermek az imában egyesülve csodákra képes!” (Marthe Robin)

(A „Triumph des Herzens” 21. száma alapján.)
P. Andreas D'Ascanio címe: Armata Biancha, CP 135, 67100 L'Aquila, Italia