|
Barlay Ö. Szabolcs könyvei - Karácsonyi ajándék -
Az Indítlak olvasói számára is szeretném hozzáférhetővé tenni az elmúlt tíz év alatt kiadott könyveimet. Ezeknek ismertetőjét most tesszük közzé először azzal a szándékkal, hogy az interneten keresztül is módja legyen az érdeklődőknek a megrendelésre. A szokásos "utánvét" erre a legalkalmasabb módszer. Prohászka Ottokár: Elmélkedések az Evangéliumról
I. Advent-Karácsony II. Jézus nyilvános működése Esztergomi spirituális korában ezekkel a meditációkkal tanította meg kispapjait, majd az egész országot imádkozni. A magyar lelkiségi irodalomnak ez az egyetlen olyan alkotása, melyet öt nyelvre lefordítva mind a mai napig ismer a világ. Tíz év óta egyedül a Prohászka Kiadó adja közre ezeket a gyöngyszemeket az olvasó közönség olthatatlan igénye miatt.
Interjú kötetek Prohászkáról
I. Isten szerelmese Emberek barátja
A cím már önmagában is meglepő, hiszen hogyan lehet interjút készíteni olyan személlyel, aki már hetven éve nincs közöttünk. A kérdésre Barlay Ö. Szabolcs adja meg a választ, aki a tíz évvel ezelőtt közreadott három kötetes Naplójegyzeteknek is szerkesztője volt, és legfőbb feladatának azt tartja, hogy megismertesse olvasóival a magyar keresztény lelkiség legnagyobb alakjának gondolatvilágát és személyiségét. A kötet első részében kérdéseket fogalmaz meg, melyekre Prohászka válaszol. A második részben egy eddig kiadatlan kézirat segítségével olyan életközelbe kerülünk Prohászkával, mintha most találkoznánk vele. II. Isten kerúbja Mindenkinek mindene
Ebben a kötetben az immár országos hírű közéleti férfi, főpap, író magatartását, gondolatait, elveit, életének rejtett titkait ismerhetjük meg. Prohászka önmagát nevezi Isten kerubjának, aki sasként szárnyalt, és megtanította a földön kúszó magyar keresztényeket, hogyan éljenek, és hogyan lássanak felülnézetben mindent és mindenkit. Hogy valóban Mindenkinek mindene volt, arról a kötet második részében összegyűjtött vallomások, riportok tanúskodnak. III. Csobánkai napló
Az interjú sorozat harmadik kötete a Prohászka életmű egy eddig nem közölt kéziratából, Németh Kálmán plébános: Prohászka a szívekben című gyűjtéséből nyújt részleteket. Azért kapta a Csobánkai Napló nevet, mert Prohászka egyik legközelebbi munkatársa, Norberta nővér a csobánkai rendházban jegyezte fel ezeket a naplótöredékeket. A kötet a későbbi kutatás számára is nélkülözhetetlen forrás lesz, mert az idős főpap életművének utolsó szakaszából igen kevés hiteles feljegyzés maradt ránk. Az alázatos Nővér a misztika ösvényein felfelé haladó főpap utolsó éveinek leghitelesebb tanúja. Soliloquia 1 Kutató csoportunk 1997-ben közreadta Prohászka püspök Naplójegyzeteinek három kötetét. A tudományos igényeknek kívántunk megfelelni, de nem tudtuk elérni az olvasók táborát. Éppen ezért most arra vállalkozunk, hogy korszakokra bontva és zsebkönyv alakban könnyen olvashatóvá téve tegyük olvasóink asztalára az elmúlt évszázad legnagyobb magyar apostolának és tanítójának naplóit. Soliloquia 2 A Rómából két doktorátussal hazatért zseniális képességekkel megáldott fiatal pap egyházi karrier helyett az életszentség útján akar járni. Látván a hazai egyház siralmas lelki állapotát, állandóan azzal a gondolattal foglalkozik, hogy belép a jezsuita rendbe. Bíboros érseke, Simor János azonban látja, hogy milyen kincset kapott Prohászkában Esztergom és rajta keresztül az egész magyar egyház. És mivel jezsuita tanácsadói is lebeszélik tervéről, marad Esztergomban. Belátta, hogy a Gondviselésnek más tervei vannak. Ekkor írja naplójába: "Isten akar valamit tőlem"
Soliloquia 3 Kötetünk Prohászka életének egyik legmélyebb időszakát öleli fel. Azt a tizenöt évet, melyben az esztergomi szeminárium kispapjainak spirituálisa volt. Feladatai közé tartozott, hogy esténként a kápolnában megtanítsa a rá bízottakat elmélkedni. Az itt elhangzott úgynevezett punktákból, vagyis pontokba szedett gondolatokból született meg a magyar lelkiirodalom mindmáig olvasott, világnyelvekre lefordított kincse, az Elmélkedések az Evangéliumról. Ebben az évtizedben bontakozik ki a maga mélységében az a prohászkás lelkiség, mely a teológusokon keresztül átformálta a papságot, majd fokozatosan az ország népét. Rendszeresen visszatérő gondolata a kötet címében is megtalálható: a keresztény ember életének értelme az „átistenülés”. Foganjuk meg az Istent, ahogy Mária, Jézus anyja tette .(1892. Dec. 14.). Papnak, kereszténynek lenni annyi, mint Krisztust hordozni, és a világnak a mindennapi életben megmutatni. Sorozat Prohászka írásaiból
Prohászka Ottokár nemcsak a szónak, de az írásnak is művésze volt. Minden alkalmat megragadott, hogy gondolatait papírra vesse. Írásainak száma emberi mércével mérve is „végtelen”, éppen ezért kimeríthetetlen. Ez a sorozat azt a célt szolgálja, hogy olvasóinknak felmutassunk néhány gyöngyszemet ebből a tengerből. Mivel a sorozat borítója barna színű, olvasóink barna füzeteknek is hívják.
1 A sorozatot az idős Prohászka egyik remeklésével kezdjük. Halála előtt egy évvel, 1926-ban a Kisfaludy Társaság neves írói előtt olvasta fel a pilisi romok multat idéző meditációját, melyben elénk varázsolja az európai szellemiség első reneszánszát, a XII. századot. Magyar nyelven a ciszterciek nagy szentjéről, clairvaux-i apátról ilyen sorokat csak a misztika világában élő Prohászka tudott írni. 2 Ennek a füzetnek elgondolkoztató az aktualitása. Száz évvel ezelőtt ugyanis a mostanihoz hasonló ünnepségek voltak a honfoglalás 1000. és a kereszténység 1900. jubileuma kapcsán. Prohászka ekkor Esztergomban a Szeminárium spirituálisa, és az ország történelmének szövőszékénél ül és figyel. Miközben ünnepel az ország, a liberális, szabadgondolkodó kormányzat konkolyt hint a nemzet lelkébe, mely épp a mi korunkban érik be. Próféta volt és apostol. Eszméket és eszményeket ad népünknek, hogy tiszták és szentek legyünk. 3 Sorozatunk harmadik füzetében csupán két fejezetet adunk közre Prohászka monumentális alkotásából, a Diadalmas világnézetből. Az eszmék esélyei. Az esélyek törvényei fejezetekre azért esett választásunk, mert olvasásuk is meggyőz annak a félreértésnek helytelenségéről, miszerint a Diadalmas világnézet már címében is a triumfáló egyház fölényeskedését akarná hirdetni. Pedig ha végig olvassuk legalább ezeket a fejezeteket, láthatjuk, hogy Prohászka mennyire nyitott és milyen készséges a párbeszédre. Mintha a Második Vatikáni Zsinat szelleme szólalna szavaiból: „Föl akarom érteni a modern ember pszichológiáját. Tisztán látom lelkületének jellemző vonásait. Úgy nyúlok hozzá, hogy ő is megérezze: No ez ért engem s épp ezért nem zárkózom el előle”. 4 Olyan írást adunk az olvasó kezébe, melyet eddig a Prohászka Kiadón kívül más nem adott közre. 1920-ban a Zászlónk folyóirat Diákkönyvtárat hozott létre Radványi Kálmán szerkesztésében. A sorozat első száma azokat a cikkeket tartalmazza, melyeket Prohászka írt a Zászlónkban az ifjúság számára. A kor nagyon hasonlít a mostanihoz: mélyponton van a nemzet, és Prohászka, a próféta úgy látja, új honfoglalásra van szükség. És ez az ifjúságra vár! A füzet ötödik oldalán jól látható az OSzK-ban cenzúrázott példányon a ZÁRT ANYAG pecsétje. Prohászkáról szóló egyéb kiadványaink Barlay Ö. Szabolcs: Prohászka Ottokár a székesfehérváriak szent püspöke Rövid tájékoztatót nyújt a szerző arról a 22 esztendőről, melyet Prohászka püspökként töltött Székesfehérvárott. Esztergomból már úgy érkezett ide, mint az ország legismertebb egyházi szónoka és apostola. Városának és egyházmegyéjének olyan atyja volt, hogy minden papját ismerte, híveit, betegeit felkereste, szegényeinek maga vitte alamizsnáit. Kevés olyan pap élt Magyarországon, akinek emléke még száz év elmúltával is ilyen élénken élne. Barlay Ö. Szabolcs: Prohászka szobor ledöntése A korabeli képekkel, levéltári dokumentumokkal, szemtanúk vallomásaival megírt tanulmány fontos tényeket rögzít, és sok tévedést korrigál. Legfontosabb volt annak tisztázása, hogy kik szervezték meg, és miért épp 1947. április 27-én éjjel hajtották végre a „merényletet”. Az ateista sajtó ugyanis nemcsak a püspök szobrát, hanem magának a püspöknek szellemi örökségét is meg akarta gyalázni. A tanulmány legnagyobb érdeme az objektivitás: szenvedélymentesen és csupán az igazolható tényeket tárja fel. Ezek közül perdöntő annak a Faludy Györgynek tanúvallomása, aki az Új Tükör 1988. júniusi számában elmondta, hogy ő maga is a szobor ledöntők egyike volt. Barlay Ö. Szabolcs: „Isten akar valamit tőlem” A szerző annak a tudományos kutató csoportnak a tagja, mely tíz éve alakult azzal a céllal, hogy feltárja az elmúlt évszázad legnagyobb magyar apostolának szellemi hagyatékát. Barlay oknyomozó történészként arra törekedett, hogy az életmű 1905-ig terjedő, négy évtizedet felölelő időszakáról összefoglaló képet nyújtson. Saját kutatásai, levéltári adatok, dokumentumok felhasználásával kirajzolódik ennek a rendkívül gazdag életnek egy-egy eddig nem ismert részlete: Prohászka gyermekkora, gimnazista évei Nyitrán, Kalocsán, Esztergomban, majd a Rómában töltött hét esztendő, a két doktorátus a jezsuiták Gregoriana egyetemén, a szülőkkel fenntartott szoros kapcsolat az eddig nem publikált német levelek tükrében.Barlay ezután az Esztergomban töltött huszonöt évről nyújt olyan szintézist, mellyel eddig a történelemtudomány adós volt. A székesfehérvári püspöki levéltár Prohászka archivumában őrzött számtalan, eddig nem feldolgozott dokumentumai (gót betűkkel írt római levelezése, számtalan feljegyzése) alapján feltárul előttünk az a drámai feszültséggel teli küzdelem, melynek nyomait megtaláljuk naplóiban. Pl. : „Nehéz kórók közt pálmának lenni”. Amikor spirituális lett, megváltozott a helyzet, és a kispapok példaképe lett. „Fekete bíborosnak” nevezték, mert soha nem fogadott el kitüntetést. Külön fejezetben olvashatunk a közélet, a politika megreformálásában tett erőfeszítéseiről. Külön értéke a kötetnek a Bibliográfiai adattár, mely a későbbi kutatások számára lesz nélkülözhetetlen forrás. Horváth Kálmán: Prohászka a szívekben 2005 Karácsonyán lesz száz éve annak, hogy X. Pius pápa püspökké szentelte Prohászka Ottokárt. A centenáriumot ezzel a kötettel kívánja méltón megünnepelni a Prohászka Kiadó. A püspöki levéltárban található az a kézirat, melyet Shvoy Lajos püspök kérésére állított össze ötven évvel ezelőtt a Prohászka templom plébánosa, Horváth Kálmán. A cél az volt, hogy gyűjtse össze azokat az emlékeket, melyeket a szentéletű püspök még élő papjai, hívei őriznek a szívükben. A négyszáz oldalnyi kézirat az egyik legnagyobb kincse az archívumnak. Ebből válogatott a kötet szerkesztője, aki -saját szavait idézve- nem tett mást, mint mikrofonnal a kezében odaállt a püspök egykori hívei elé, hogy riportot készítsen velük A Kiadó úgy gondolja, hogy kötetünk a Prohászka irodalom egyik legkedveltebb könyve lesz.
Írások Prohászkáról A sorozat címe is jelzi, hogy ebben olyan írásokat kívánunk közreadni, melyeket mások írnak Prohászkáról. (Épp ebben különbözik az un. Barna füzetektől). Egyrészt az életrajzáról készülő monográfia fejezeteit közöljük, másrészt folytatjuk Horváth Kálmán „riport gyűjtését”, vagyis Prohászka a szívekben címmel vallomásokat, feljegyzéseket adunk közre a szentéletű püspökről.
1 A Prohászka kutatás egyik legnagyobb adóssága egy teljességre törekvő életrajz hiánya. Annak ellenére, hogy a feltételek adottak, eddig nem akadt senki, aki neki mert volna állni a „rengetegnek”. Erre mi sem vállalkozunk, legfeljebb közreadjuk életének egy-egy szakaszáról készült írásainkat. Ezt tesszük most is: feltárjuk a szülői ház világát, az ősforrást, azt a környezetet, melyben született a kis Ottokár, elkísérjük a rózsahegyi, losonci iskolába. Belelapozunk bizonyítványaiba, és közben élénken figyelünk azokra a reflexiókra, melyeket élet alkonyán jegyzett fel naplóiba. A második részben egy eddig ismeretlen levelet adunk közre egy mohácsi család levéltárából: az egykori esztergomi kispap, Simon Vendel beszámolóját az idős Prohászka püspökkel folytatott beszélgetéséről.
2 Az un. zsidókérdés a magyar történetírásban és azonbelül a magyar egyháztörténelemben mindmáig „tabukérdés”. Ennek legfőbb oka az, hogy az írók félnek a következményektől. Soha nem lehet ugyanis tudni, hogy mikor sütik rá az emberre, hogy antiszemita. Nyugaton ez nem így működik. Elegendő, ha utalok a neves angol történész, Paul Johnson A zsidóság történelme című monográfiájára, melynek magyar változatát nemrég az Európa Kiadó is kiadta. Az ugyancsak Nyugaton élő magyar származású Fejtő Ferenc Magyarság és Zsidóság címmel szintén közreadott egy tanulmánykötetet, mely új fejezetet nyit a hazai zsidókérdés tisztázásában. Barlay Ö. Szabolcs e két szerző művére építi fel saját kutatásainak eredményeit, hogy végre helyére tudjuk tenni a Prohászka püspökre ráfogott antiszemitizmus vádját. A szerző mind térben, mind időben kitágítja a kutatás kereteit, hogy annál érthetőbb legyen meggyőződése: Prohászka nem a zsidóságot, hanem az ateista, kizsákmányoló, az erkölcsi és nemzeti értékeket tagadó, sőt azok helyébe új, forradalmi eszméket ültető zsidók ellen emelte fel vészjósló, kemény bírálatát. Ebben a tanulmányban jelenik meg először Prohászka 1920-ban Hágában angolul írt szövege: Zsidó kérdés Magyarországon. 3 Az un Kék füzetek sorozatunk harmadik számában igen érdekes és értékes írást vehet kezébe a T.Olvasó. Egyrészt gyönyörködhet Prohászka Ottokár első írói alkotásában, a novellának is nevezhető -valójában egyetlen irodalmi műfaj kategóriájába sem sorolható- remekét, másrészt olvashatja egy fiatal teológus és irodalomtörténész tanulmányát, elemzését Prohászka írói alkatáról. Kiss Antal ugyanis Az Ondovai vámos-t az ókori retorika nagymesterének, Cornifitius-nak szabályrendszerével veti egybe. Az eredmény ugyanaz: Prohászka remekül ír. Sőt a legújabb kori irodalomtudomány akarva, nem akarva elismeri, hogy Prohászka nevéhez fűződik irodalmunk újjászületése. Hiszen Ady előtt az ő új stílusára figyeltek fel az olvasók egy olyan korban, mely enervált volt és önmaga körül forgott. 4 A magyar közéletben is markáns nyomot hagyott maga után a szent székesfehérvári püspök. Olvasóink most először vehetik kezükbe a Parlamentben 1907-1921 között elmondott mind a nyolc beszédét hiteles formában, mert a Felsőház, illetve a Nemzetgyűlés Naplójának szószerinti kiadásából vettük át az anyagot az Athaeneum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság korabeli sorozata alapján. 5 Sorozatunk szerkesztősége kinyitja kapuját a fiatal kutatók előtt is. Ennek eredményeként közreadjuk Pap Sándor, teológiára beiratkozott, falun élő gazdász tanulmányát Prohászka szociális küzdelmeiről. Ő volt az első, aki örök bérlethez akarta juttatni a háborúban harcoló nincstelen parasztokat. LELKIKÖNYVEK ELMÉLKEDÉSEK Találkozások Jézussal
A Prohászka Kiadó legkeresettebb könyve. Bizonyára azért, mert korunk emberének erre van legjobban szüksége. A fedőlap Rodin szobrának, a La Cathédrale-nak, a két kéz egymásrautaltságának is üzenet értéke van. A ma embere ugyanis az eddigieknél is jobban átérzi, hogy mennyi titok rejlik a legtöbb találkozásban,- különösen, ha ez a találkozás az ember és az Isten között történik. Krisztus agóniája bennünk Pál apostol büszkén vallja, hogy Krisztus sorstársai vagyunk! Ez azt is jelenti, hogy a tanítvány nem lehet különb a mesterénél. A Krisztus-követés alapjában véve „agónia”, a szónak eredeti értelmében, vagyis tudatos küzdelem az Istenért. Az aszkézisnek egyik, de az összes közül leghathatósabb eszköze a kereszt-hordozás. Azt a híres Szent Pál-i mondatot: „Krisztussal keresztre vagyok feszítve” (Gal 2, 20) Pascal így fogalmazza meg: Krisztus a történelem utolsó napjáig agonizálni fog bennünk. Ennek bemutatásáról szól a könyv, mely a Lehel téri Szent Margit templomban tartott lelkigyakorlat változata, és mint minden könyvnek, ennek is történelme van. T.i. még csak kézirata volt meg, hogy az illusztrációkat az akkor súlyos beteg Janka bencés oblata nővér elkészíthesse, ő pedig a kórházban kézről-kézre adta a betegeknek, hogy szenvedéseiket Krisztus agóniájaként vegyék. Jelképek a keresztúton
Ritkán szoktunk figyelni azokra a tárgyakra, melyek pedig szorosan kapcsolódnak az Úr Jézus keresztútjához. Ezek egyúttal jelképek is, melyekről elmélkedni azért üdvös, mert elmélyíti a Rituale évtizedek óta használt és épp ezért kopottá vált „keresztúti ájtatosságát”. Az itt olvasható szöveg az érdi Regina Mundi ciszterci nővérek apátságának nagypénteki keresztútján hangzott el. Az illusztrációk (mosdótál, kövek, kendő, kezek, tekintetek, tőr, halotti lepel) Janka bencés oblata nővér munkája. Názáretből Betlehembe
Az adventi liturgia csodálatos „útikalaúzt”
ad a kezünkbe. Hiszen minden napnak külön szentmiséje van! A napi szentleckék, evangéliumok kijelölik advent négy hetének lelki programját. És mi, vándorok meg fogjuk találni a karácsonyvárás igazi értelmét ebben a merkantilista hajszában, mely alapjaiban forgatja ki legszentebb ünnepünket. Mi „szállást”
készítünk a Szentcsaládnak, és így várjuk a Szentestét. Vallomások könyvei I Sok mindent elárul társadalmunk lelkiségéről, hogy mire hogyan „reagál”. A Vallomások témái iránt sokkal nagyobb az érdeklődése, mint a filozófiai, tanítói eszmefuttatások iránt. Jelzés értékű, hogy ezek a kötetek érték el eddig a legtöbb kiadást. A szerző nem csupán közölni akarja az evangélium igazságait, hanem vallomást tesz róluk. A Katekizmus mellett ágostoni konfesszióra is szükség van. Különösen a megtérni szándékozóknak íródott a könyv, melynek borítóján Vágvölgyi Éva elgondolkoztató akvarellje látható: felvont vitorlával halad előre egy csónak, az ég felhős, de a Nap fénye erősebb, és bearanyozza a hullámzó víz tükrét. Azért választottam ezt, mert hasonlít sorsunkra. Mindannyian kapunk annyi kegyelmet, hogy Krisztus hajójába kapaszkodva át tudjunk jutni a Túlsó partra. II Nagy és merész vállalkozás egy pap részéről, hogy ma az emberek elé álljon, és keresztkérdések pergőtüzében vallomást tegyen arról az egyházról, melyről ő is tudja, hogy „semper reformanda”, reformra szorul, annak ellenére, hogy kétezer év óta „a pokol kapui sem vesznek erőt rajta ”. III A gyémántmiséjét bemutató idős pap ezzel a könyvvel ajándékozta meg a hívek ezreit. Ebben a korban már ő is tudja, amit az aggastyán János apostol mondogatott a köréje gyűlteknek: „Fiacskáim csak szeressétek egymást”. A székesfehérvári Szemináriumi Templomban elmondott meditációknak írásos változata ez a vallomás. A szeretet skálájának csúcsán található meg az a szeretet, melyről a könyv szól. Arról az „isteni erényről”, mely Pál apostol szerint a hit és a remény mellett a legnagyobb, és csak ez marad meg. -A könyv írása közben jött létre a kapcsolat az erdélyi misszióval. Mindazt, amit olvasunk a kilenc fejezetben, a dévai ferences misszió kézzelfoghatóan és egyértelműen be is mutatja. Egyik felel a másiknak. Tóth Tihamér: Levelek diákjaimhoz A Prohászka Kiadó elsőként vállalkozik arra, hogy az ország-világ előtt ismert és külföldön mindmáig olvasott diák-pedagógus könyveit újból megjelentesse. Elsőként a Jellemes ifjú című könyvének záró-akkordját, a Dohányzol? címűt adjuk közre, mert ebben minden szülő és pedagógus, minden igazi cserkészvezető megtalálja a kulcsot fiataljaink hét pecséttel lezárt „lakatjához”. Tóth Tihamér titka az Evangéliumban rejlik. Ő ugyanis nem tilt, hanem Jézus nevében kér: légy bátor, stramm, tudjál nem-et mondani ösztöneid követelésének. A könyv ezért hiteles és ezért a nikotin helyébe be lehet helyettesíteni bármilyen drogot. Itt ugyanis nem orvosok, nem pszichológusok, hanem Jézus Krisztus nyúl bele a lélek legbensőbb világába. Ő, aki mindannyiunk orvosa.
Irodalom Történelem
Barlay Ö. Szabolcs: Romon virág Egy életmű szintézisét teszi le olvasói asztalára a mű szerzője. A történelemtudomány doktora évtizedek kutatásainak eredményeit olyan módszerrel dolgozta fel, hogy az ne csak a szakirodalom elvárásainak feleljen meg, hanem a hazája történelmét megismerni akaró olvasó is átélhesse a legdrámaibb korszakunk szellemi fejlődését. A lenni vagy nem lenni shakespeari dilemmán töprengő Szapolyai János ,- a magyar kultúrát Erdélybe menekítő Izabella királyné,- a szabadgondolkodó János Zsigmond és ellentábora, a jezsuiták iskolapolitikája ,- Báthory István nemzetet egységesítő lelkülete,- Báthory Boldizsár Európa-hírű könyvtára és alchimiai laboratóriuma ,- Balassi és az olasz zenészek tudatos művelődés-pártolása,- az építészetben és a többszólamú zenében történő korszakváltás témáinak bemutatása érthetővé teszik, hogy a könyv az egyetemi felvételi vizsgára készülők számára nélkülözhetetlen segédkönyvvé vált. Barlay Ö. Szabolcs: Balassi Bálint, az istenkereső
Az egymást követő politikai, világnézeti rendszerek képesek átformálni az irodalomszemléletet is. Ennek esett áldozatul Balassi Bálint is, akit a diktatúra évtizedeiben nemcsak egyetemi katedrákon, hanem akadémiai konferenciákon is szabadgondolkodónak, Istennel cinikusan parolázónak tituláltak. A szerző a 16. század művelődéstörténészeként, és a Mohács utáni magyar nyelv kutatójaként pontos elemzést nyújt a szavak, kifejezések tartalmi és jelentésbeli forrásáról. Nyilvánvalóvá teszi, hogy amit az ateista tudósok cinizmusnak neveznek, lényegében a zsoltárokból vett parafrázisok, sokszor szó szerinti idézetek az Ószövetségből. vitéz Barlay János tábornok háborús naplói A Barlay család archívumának féltve őrzött reliquiája édesapánk első világháborús naplója. A kassai 34-es Vilmos Bakák ezredében szolgált. Az orosz, majd az olasz fronton harcolt géppuskás századával. Maga készített térképekkel hitelesíti katonai tetteit. Megrázó olvasni frontról küldött levéltöredékeit, melyeket édesapánk írt édesanyánknak Barlay Ö. Szabolcs: Fiatal Magyarság
A könyv a cserkészmozgalomról és azon belül a magyar cserkészet múltjáról szól. Annak ellenére, hogy Trianon után a cserkészet volt a legéletrevalóbb ifjúsági mozgalom, a kommunizmus óta nem tud igazán lábra állni. A fiatal pedagógus és papi nemzedék számára készült ez a könyv. Írója hetven éve cserkész, és még ismerte az első legendás hírű alapítókat, köztük Teleki Pált, Sík Sándort, akik létre hozták a Fiatal Magyarság néven ismert folyóiratot. Világnézeti Figyelő 1 Álarc nélkül A www.inditlak.hu honlapomon olvasható sorozat nyomdai változatát veszi kezébe a T. Olvasó. Régóta keresem a választ, hogy mivel magyarázható az Újkorban még kereszténynek nevezhető Nyugat elpogányosodása. A választ Paul Johnson angol történész Intellectuals c. művében találtam meg. Magyarul is megjelent könyve a 12 legismertebb írót veszi bonckés alá. A neves történész pontos bibliográfiával alátámasztott kötete volt dolgozataim forrása. Álarc nélkül akartam bemutatni azokat, akik hitem szerint felelősek mindazért a szellemi, erkölcsi káoszért, amiben ma élünk
2 Barlay Ö. Szabolcs Keresztény kultúránkat gyengíteni, majd megsemmisíteni akaró Álprófétákról szóló első kötetünk után olyan magyar írókat, költőket kívánunk bemutatni, akik nemcsak írói alkotásaik miatt keltik fel érdeklődésünket, hanem szenvedélyesen keresik az élet metafizikai, teológiai gyökereit. 3 Ady Istene
Vannak írók, akikkel nem csupán kortársaik foglalkoznak sokat, hanem az utókor is. Sőt az utóbbi éppen a szorgos tudományos kutatások segítségével többet tud, mint azok, akik azt hitték, hogy jól ismerik. Ady Endre ezek közé tartozik. Czeizel Endre genetikus orvos igen fontos kutatásokat végzett a magyar írók, különösen Ady lelki- és idegalkatával, őseitől örökölt habitusával kapcsolatban, sőt a hatvan évig titkosított kórházi jelentésekben található vérbajának fázisairól is külön fejezetet írt. Dr. Bakóné Barlay Edit: Gondolatszikrák
A kis füzet mintapéldánya annak, hogy milyen kincsek birtokába juthat az, aki fiatal korától kezdve szenvedélyesen gyűjti a szép gondolatokat. Nagy olvasottságra és műveltségre van szükség ahhoz, hogy ilyen gyűjtemény létrejöhessen. |